A tőrvívás szabályai
2011.03.11. 19:10
2009. decemberi kiadás
TŐRVÍVÁS
A KÜZDELEM KONVENCIÓI
A TALÁLATOK KONVENCIÓI
t.46 1 A tőr kizárólag szúrófegyver. A támadó akciót tehát a heggyel, éspedig kizárólag a
heggyel lehet végrehajtani.
2 Szigorúan tilos a küzdelem folyamán („rajta!” és „állj!” között) a fegyver szúróhegyét a vezetőképes pástra nyomni vagy azon húzni. Ugyancsak tilos bármikor a pengét a pástra helyezve kiegyenesíteni.
Minden hibát at.114, t.116, t.120 cikkelyek szerint kell büntetni.
ÉRVÉNYES TALÁLATI FELÜLET
Az érvényes találati felület elhatárolása
t.47 1 Tőrben csak azok a találatok érvényesek, amelyek az úgynevezett érvényes találati
felületre esnek.
2 Az érvényes találati felületheznem taroznak a végtagok és a fej. Érvényes a törzs,
felül a gallér felső széléig, hat cm-rel a kulcscsontok fölött; oldalt az ujjvarrásokig,
amelynek a felkarcsont csúcsán kell áthaladniuk; lefelé egy vonalat követve, amely
vízszintesen halad át a háton a csípők csúcsai között, majd onnan egyenes vonallal
köti össze az ágyékhajlatok találkozási pontját (Lásd a módosított ábrát).
Érvényes találati felületnek kell tekinteni az áll alatt, a szakáll 1,5 és 2 cm-es
vízszintes vonalát,amely semmi esetben sem érhet a vállak vonala alá.
Az érvénytelen találati felület
t.48 Ha egy találat érvénytelen felületre érkezik (akár közvetlenül, akár védés következtében), nem számít érvényes találatnak, azonban megállítja a vívómenetet és megsemmisít minden későbbi találatot (Lásd: t.49).
Az érvényes találati felület kiterjesztése
t.49 1 A test úgynevezett érvénytelen találati felületén esett találatok érvényesnek
számítanak, amikor rendellenes tartással a vívó ezzel az érvénytelen találati
felülettel érvényes találati felületet helyettesít.
2 A vezetőbíró megkérdezheti az oldalbírákat, azonban a találat érvényes vagy
érvénytelen voltát egyedül kell eldöntenie.
Érvényes találati felület tőrvívásban
A TALÁLAT ELBÍRÁLÁSA
t.50 A versenyeken a bíráskodás elektromos találatjelző gép segítségével történik.
A TALÁLAT TÉNYLEGESSÉGE
t.51 A találat ténylegességének elbírálásakorkizárólag a találatjelző gép által adott jelzések a mértékadóak. A vezetőbíró csak abban az esetben állapíthat meg találatot a vívónál, ha azt a találatjelző gép szabályszerűen jelezte (kivéve a jelen szabálykönyvben leírt eseteket, Vö. t.49.1 és a büntető találatokat).
t.52 A találatjelző gép használatához a következőket kell tudni:
a) Amennyiben egy érvénytelen találat esik, a találatjelző gép nem jelzi az azonos
oldalon később esett érvényes találatot.
b) Ezen kívül a találatjelző gép nem mutatja ki az időbeni elsőbbséget, amikor egyidőben két vagy több találatot jelez.
A TALÁLAT MEGSEMMISÍTÉSE
t.53 1 A vezetőbíró nem veheti figyelembe, ha a jelzés olyan találat következtében történik,
amelyet:
- “rajta!” előtt, vagy “állj!” után indították (Vö. t.18.1/3),
- az ellenfélenvagy annak felszerelésén kívül eső tárgyon ejtettek (Vö. t.41).
2 Azt a vívót, aki szándékosan úgy idéz elő találatot, hogy szúróhegyével ellenfelén
kívül a padlóra szúr, a vezetőbírónak a t.114, t.116, t.120 cikkelyekben előírt
büntetésekkel kell sújtania.
3 Tilos a vívónak fegyvere szigeteletlen részét saját fémmellényéhez érintenie abból a célból, hogy ezzel, a találatjelző gép működését megakadályozva, elkerülje a nála esett találat jelzését. Ezért a vétségért a vétkes vívót a vezetőbíró a t.114, t.116, t.120 cikkelyekben előírt büntetésekkel sújtja.
A vétkes vívó által esetleg adott találatot meg kell semmisíteni.
t.54 1 A vezetőbírónak figyelembe kell vennie az elektromos felszerelés lehetséges hibáit
a következő módon:
a) Meg kell semmisítenie azt a találatot, amelyet az érvényes helyen esett találat jelzése (színes lámpa) alapján megítélt, amennyiben gondos felügyelete alatt történő próbák során – feltéve, hogy a küzdelem még nem indult meg (“rajta!” vezényszó) és semmit nem cseréltek a jelenlétében a felszerelésen –megállapítja, hogy (Vö. t.35.2.d)
- “ érvényes” találatot jelez a készülék azon az oldalon, ahová a találatot ítélte anélkül, hogy valóban érvényes találat esett volna;
- az eltalált vívó által adott “érvénytelen” találatot a készülék nem jelzi;
- az eltalált vívó által adott “érvényes” találat sem “érvényes”, sem “érvénytelen” jelzést nem vált ki a készüléken;
- az eltalált vívó által adott találatokat a gép nem rögzíti.
b) Ezzel szemben nincs lehetőség a találat megsemmisítésére, ha a vezetőbíró által megállapított találati elsőbbség alapján megítélt találatot elszenvedett vívó tőre érvényes helyen érvénytelen jelzést vált ki a készüléken, vagy állandóan érvénytelent jelez.
c) Ha egy vívó felszerelése nem felel meg az m.27 és m.28.3 cikkelyekben előírtaknak, a nála érvénytelen felületen esett találat alapján kijelzett érvényes találat megsemmisítésének nincs helye.
2. Avezetőbíró köteles továbbá a következő szabályokat alkalmazni:
a) csak a hiba megállapítása előtt esett utolsó találatot semmisítheti meg.
b) a vívó, aki a vezetőbíró felszólítása nélkül kezdi meg felszerelésének cseréjét
vagy módosítását és nem várja meg annak döntését, elveszti a megsemmisítés
jogát (Vö. t.35.2.d);
c) ha a küzdelem újból megkezdődött, a vívó elveszíti a felszólalás jogát az ellene korábban ítélt találat megsemmisítésére;
d) a találatjelző berendezésben talált hiba helye (beleértve e versenyzők saját felszerelését) az esetleges megsemmisítés elbírálásánál nem vehető figyelembe;
e) nem szükséges, hogy a meghibásodás az összes próbánál megismétlődjék, de az feltétlenül szükséges, hogy a vezetőbíró legalább egy alkalommal minden kétség nélkül megállapítsa, akár saját maga végzi a próbákat, akár irányítása alatt mással végezteti;
f) az a tény, hogy annak a vívónak, akinek a terhére a találatot megítélték, a pengéje eltört, elegendő alap a találat megsemmisítésére, kivéve, hogyha a törés a találat kijelzése után történt;
g) a vezetőbíró köteles rendkívüli figyelemmel kísérni a találatjelző gép által nem jelzett vagy szabálytalanul jelzett találatokat. A hiba ismétlődése esetén értesítenie kell a SEMI Bizottság jelen levő tagjait, vagy a szolgálatban levő szakértőt, hogy a felszerelést a Szabályzatban rögzített előírások alapján ellenőrizhessék.
h) A vezetőbírónak kell arra is felügyelnie, hogy a szakértő ellenőrzése előtt sem a
vívók felszerelésében, sem pedig az elektromos találatjelző berendezésben
senki változtatást ne eszközölhessen.
3. Minden olyan esetben, amikor valamilyen véletlen esemény miatt az ellenőrzés lehetetlenné válik, a találatot kétesnek kell tekinteni és meg kell semmisíteni.
4.Haa találatjelző gép jelzései minkét oldalon egyidőben jelentkeznek és
a vezetőbíró a találat elsőbbségét kétséget kizáróan megállapítani nem tudja, a vívókat állítsa újból vívóállásba.
5. Az általános szabályt alkalmazva (Vö. t.18.5) a vezetőbírónak meg kell állítania a küzdelmet még abban az esetben is, ha találatjelzés nem történt, ha az zavarossá válik, és ezáltal a vívómenetet nem tudja elemezni.
6.Avezetőbíró köteles továbbá a vezetőképes pást állapotára is felügyelni; nem járulhat hozzá, hogy a mérkőzést olyan páston folytassák, amelyen lyukak keletkeznek, illetve vannak, mert ezek a találatjelzést zavarhatják. (A rendezők feladata gondoskodni arról, hogy a fémszőnyegeket gyorsan megjavítsák vagy kicseréljék).
A TALÁLAT ÉRVÉNYESSÉGE VAGY ELSŐBBSÉGE
Előzetes tudnivalók
t.55 A vezetőbíró egyedül dönt a találat érvényessége vagy elsőbbsége tekintetében a tőrvívás sajátos szabályait figyelembe vevő elvek alkalmazásával.
A vívómenet tiszteletben tartása
t.56 1 Minden támadást, tehát minden kezdeményező akciót, védeni kell vagy tökéletesen elkerülni és a vívómenetet szabályosan végrehajtva kell folytatni (Vö. t.7.1).
2 A támadások helyességének elbírálásakora következőket kell figyelembe venni:
a) Az egyszerű támadás, akár közvetlen, akár közvetett(Vö.t.8.1),helyesen
végrehajtott akkor ha a kar nyújtása az érvényes találati felületet fenyegető heggyel
megelőzi a kitörés vagy a lerohanás (flèche) megindítását.
b) Az összetett támadás(Vö. t.8.1), helyesen végrehajtott akkor, ha az első csel nyújtott karral való bemutatásától kezdve a hegy fenyegeti az érvényes találati felületet anélkül, hogy a vívó karját visszahúzná a támadás egymást követő mozdulatai és a kitörés vagy lerohanás (flèche) végrehajtása során.
c) A lépés-kitörés vagy lépés-lerohanó (flèche) támadás helyesen végrehajtott akkor, ha a kar nyújtása megelőzi a lépés befejezését és a kitörés vagy lerohanás (flèche) megindítását.
d) A visszahúzott karral végrehajtottegyszerű vagy összetett akció, lépés vagy cselek nem számíthatók támadásnak, csak előkészítésnek, melyek lehetőséget nyújtanak egy támadó vagy támadó-védekező ellenakció megindításához (Vö. t.8.1/3).
3 A vívómenet elemzésekor a támadás elsőbbségének megítélésében a következőket
kell figyelembe venni:
a) Ha a támadás akkor indul, amikor az ellenfél nincs ”vonal”-ban (azaz nyújtott
karral, az érvényes találati felületet (Vö. t.10.) fenyegető heggyel), akkor a
támadást végre lehet hajtani egyenes szúrással, vagy kerüléssel, vagy lendített
szúrással, vagy előzőleg jól végrehajtott pengefogással, vagy pedig olyan előzetes
hatékony cselekkel, amelyek az ellenfelet védésre kényszerítik.
b) Ha a támadás akkor indul, amikor az ellenfél “vonal”-ban (Vö. t.10.) van (azaz
nyújtott karral és az érvényes találati felületet fenyegető heggyel), akkor a
támadónak előbb ki kell térítenie az ellenfél fegyverét. A vezetőbírónak arra kell
figyelnie, hogy egy egyszerű súrlódás nem elegendő az ellenfél fegyverének
kitérítéséhez (Vö. t.60.5.a).
c) Ha az ellenfél pengéjének kitérítésére irányuló akció nem talál pengét (kitérés), az
akció végrehajtásának elsőbbsége az ellenfélre száll át.
d) Az előrehaladás előkészítésnek minősül és ezzel az előkészítéssel szemben
minden egyszerű támadásnak elsőbbsége van.
t.57 A védés jogot ad a visszaszúrásra: az egyszerű visszaszúrás lehet közvetlen vagy közvetett, de ahhoz, hogy a támadó minden ezután következő akcióját megsemmisítse, azt azonnal, habozás és megállás nélkül kell végrehajtani.
t.58 Ha egy összetett támadás végrehajtása közben az ellenfél valamelyik csel közben megfogja a pengét, joga van a visszaszúrásra.
t.59 Az összetett támadások végrehajtása közben az ellenfélnek joga van közbetámadásra; ahhoz azonban, hogy az érvényes legyen, a közbetámadásnak egy vívóidővel (ütemmel) meg kell előznie a támadás befejezését, azaz a közbetámadásnak találnia kell, mielőtt a támadó megkezdte a támadás befejezésének utolsó mozdulatát
Bíráskodás
t.60 1 A tőrvívás felsorolt, alapvető szabályainak alkalmazásánál a vezetőbírónak a
következőképpen kell bíráskodnia:
Amikor egy vívómenetben mindkét vívó egyidejűleg találatot kap, ez vagy együttes
találat vagy pedig kettős találat.
2 Az első a két vívó támadásának egyidejű elhatározásából és végrehajtásából
jön létre, - ebben az esetben az adott találatot mindkét vívónál meg kell semmisíteni, - még akkor is, ha azt egyikük érvénytelen találati felületen érte el.
3 A kettős találat, ezzel szemben, az egyik vívó hibás akciójának a következménye.
Ha tehát nincs egy vívóidő különbség a két találat között:
4 A megtámadott terhére kell ítélni a találatot:
a) ha egyszerű támadásba beleszúr;
b) ha védés helyett megkísérli az elhajlást, de ez nem sikerül;
c) ha sikeres védés után egy időre megáll, ez az ellenfélnek időt ad arra, hogy
megismételje támadását (kettőzés, ismétlő szúrás, megismételt támadás);
d) ha összetett támadásba beleszúr anélkül, hogy vívóidő-különbség előnye lenne;
e) ha vonalát (Vö. t.10.) (nyújtott karral és pengéje hegyével érvényes találati felületet
fenyegetve) az ellenfél pengeütéssel vagy pengekötéssel kitérítette és ezután szúr,
vagy vonalba visszatér, ahelyett, hogy a támadó közvetlenül végrehajtott szúrását
védené.
5 A támadó terhére kell ítélni a találatot:
a) ha az ellenfél vonalban levő (Vö. t.10.) (nyújtott karral és pengéje hegyével
érvényes találati felületet fenyegetve) pengéjének kitérítése nélkül támad. A
vezetőbírónak figyelnie kell arra, hogy egy egyszerű pengesúrolás nem elégséges
az ellenfél pengéjének kitérítéséhez.
b) ha pengét keres, de nem talál (mert ellenfele kitért) és így folytatja támadását;
c) ha egy összetett támadásban, amelynek folyamán ellenfele pengét fogott, folytatja
támadását, míg ellenfele azonnal visszaszúr;
d) ha egy összetett támadásban egy pillanatig habozik és közben ellenfele
közbeszúr és ő folytatja támadását;
e) ha egy összetett támadásban a befejezést egy vívóidővel megelőző
közbetámdást kap;
f) ha ismétlő szúrással, kettőzéssel vagy megismételt támadással talál, amikor az
ellenfél azonnal, egy ütemben, a kar visszahúzása nélkül egyszerű visszaszúrást
hajt végre.
6 A vívókat mindig vissza kell állítani vívóállásba,amikor a vezetőbíró kettős találat esetén nem tudja határozottan megállapítani, melyik oldalon történt a hiba.
Az egyik legnehezebben elbírálható eset akkor fordul elő, amikor egy
közbeszúrásnál kétséges, hogy az az összetett támadás befejezését megfelelő
előnnyel megelőzte-e. Ebben az esetben a kettős találat általában mindkét vívó
egyidejű hibájának következménye, ami indokolja a vívóállásba való újrafelállítását.
A támadó hibája, határozatlansága, lassúsága vagy cseleinek elégtelen
hatékonysága miatt, ugyanakkor a megtámadott hibája, a közbeszúrás
végrehajtásában való késedelmessége vagy lassúsága miatt.
|